Öröklés II. rész: A kötelesrész

2017.09.26

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el. 

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésben érvényesen kitagadott. A kitagadás során annak okát meg kell jelölni, a Ptk. pedig felsorolja a lehetséges okokat:

  1. az öröklésre érdemtelen
  2. az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
  3. az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának, élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el
  4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette
  5. erkölcstelen életmódot folytat
  6. végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetést még nem töltötte ki
  7. a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá

A kitagadás nem hat ki a kitagadott leszármazóira. El kell különíteni a kitagadást a kizárástól, mert még az előbbi a kötelesrészre való jogosultságot is megszünteti, addig az utóbbi (kizárás) az öröklésből a kötelesrészre való szorítást jelenti. Érvénytelen a kitagadás, ha az örökhagyó a végrendelet megtétele előtt megbocsátott. Azonban a megbocsátás ellenére kizárási okként elfogadható. 

Amennyiben a kitagadás okai nem állnak fenn, de az örökhagyó mégsem szeretné az adott személyt kötelesrészhez juttatni valamilyen oknál fogva, akkor öröklési szerződést is köthet és a vele szerződő felet tartás, életjáradék, gondozás fejében örökösévé nevezi. Ha az örökhagyó ebben a szerződésben az adott személyt (eltartót) a teljes vagyonára nevezi meg örökösnek, akkor  a törvényes örökösök felé kötelesrész nyújtására nincs kötelezettség, amennyiben az örökhagyó a szerződés kötést követő 2 éven belül nem halálozik el.  Házastársak az életközösség fennállása alatt ugyanabba az okiratba foglaltan köthetnek öröklési szerződést.

Érvényes tartási, életjáradéki szerződéssel átruházott vagyontárgy szintén mentesül a kötelesrész alól.


A kötelesrész alapja:

A hagyaték tiszta értéke és az örökhagyó által még életében juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrészre jogosult is köteles viselni a hagyaték terheit. A tényleges tartás értékét le kell vonni a kötelesrészből, az ezen felül adott végrendeleti juttatás a kötelesrész alapjába beszámítandó. Sértheti a kötelesrészre jogosult érdekét az ingyenes adományok esetén a juttatáskori érték, ezért a bíróság kérelemre a körülmények figyelembevételével más értéket is megállapíthat.

Vannak olyan adományok, amelyeket a kötelesrész alapjából ki kell vonni például a szokásos mértéket meg nem haladó ajándékok, vagy az örökhagyó halálát megelőző 10 évnél régebben adott ingyenes adományok stb. 

A kötelesrész mértéke:

Annak a harmada, amelyet mint törvényes örökösként kapna. A haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.

Ki felel a kötelesrész kielégítéséért?

Elsősorban a hagyatékban részesedő személyek. a hagyatékból ki nem elégíthető részért pedig azok, akiket az örökhagyó a halálát megelőzően 10 éven belül adományban részesített (a részesítés időbeli sorrendjére tekintet nélkül). Amennyiben több személy felelős, akkor a juttatásaik figyelembe vehető értéke döntő. Aki önhibáján kívül nem jutott hozzá a juttatásához, az nem felel a kötelesrészért. 

Kötelesrésszel kapcsolatos kérdéseivel forduljon hozzám bizalommal.