Öröklés II. rész: A kötelesrész
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el.
Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésben érvényesen kitagadott. A kitagadás során annak okát meg kell jelölni, a Ptk. pedig felsorolja a lehetséges okokat:
- az öröklésre érdemtelen
- az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
- az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának, élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette
- erkölcstelen életmódot folytat
- végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetést még nem töltötte ki
- a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá
A kitagadás nem hat ki a kitagadott leszármazóira. El kell különíteni a kitagadást a kizárástól, mert még az előbbi a kötelesrészre való jogosultságot is megszünteti, addig az utóbbi (kizárás) az öröklésből a kötelesrészre való szorítást jelenti. Érvénytelen a kitagadás, ha az örökhagyó a végrendelet megtétele előtt megbocsátott. Azonban a megbocsátás ellenére kizárási okként elfogadható.
Amennyiben a kitagadás okai nem állnak fenn, de az örökhagyó mégsem szeretné az adott személyt kötelesrészhez juttatni valamilyen oknál fogva, akkor öröklési szerződést is köthet és a vele szerződő felet tartás, életjáradék, gondozás fejében örökösévé nevezi. Ha az örökhagyó ebben a szerződésben az adott személyt (eltartót) a teljes vagyonára nevezi meg örökösnek, akkor a törvényes örökösök felé kötelesrész nyújtására nincs kötelezettség, amennyiben az örökhagyó a szerződés kötést követő 2 éven belül nem halálozik el. Házastársak az életközösség fennállása alatt ugyanabba az okiratba foglaltan köthetnek öröklési szerződést.
Érvényes tartási, életjáradéki szerződéssel átruházott vagyontárgy szintén mentesül a kötelesrész alól.
A kötelesrész alapja:
A hagyaték tiszta értéke és az örökhagyó által még életében juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A kötelesrészre jogosult is köteles viselni a hagyaték terheit. A tényleges tartás értékét le kell vonni a kötelesrészből, az ezen felül adott végrendeleti juttatás a kötelesrész alapjába beszámítandó. Sértheti a kötelesrészre jogosult érdekét az ingyenes adományok esetén a juttatáskori érték, ezért a bíróság kérelemre a körülmények figyelembevételével más értéket is megállapíthat.
Vannak olyan adományok, amelyeket a kötelesrész alapjából ki kell vonni például a szokásos mértéket meg nem haladó ajándékok, vagy az örökhagyó halálát megelőző 10 évnél régebben adott ingyenes adományok stb.
A kötelesrész mértéke:
Annak a harmada, amelyet mint törvényes örökösként kapna. A haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.
Ki felel a kötelesrész kielégítéséért?
Elsősorban a hagyatékban részesedő személyek. a hagyatékból ki nem elégíthető részért pedig azok, akiket az örökhagyó a halálát megelőzően 10 éven belül adományban részesített (a részesítés időbeli sorrendjére tekintet nélkül). Amennyiben több személy felelős, akkor a juttatásaik figyelembe vehető értéke döntő. Aki önhibáján kívül nem jutott hozzá a juttatásához, az nem felel a kötelesrészért.
Kötelesrésszel kapcsolatos kérdéseivel forduljon hozzám bizalommal.