A közös tulajdon és megszüntetése

A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos perek az összes Magyarországon zajló per jelentős hányadát teszik ki. 2013. évi V. törvény (új Ptk.) megalkotását követően a Kúria alakított egy joggyakorlat-elemző csoportot, amely elemezte több szempontból az új ptk. apropójából a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban addig kialakult jogggyakorlatot. A következő írásomban ebből az elemzésből is ismertetek fontosabb részeket.

Mi az a közös tulajdon?

Először is tisztázandó, hogy egyáltalán mi is az a közös tulajdon. Közös tulajdon esetén ugyanazon a dolgon több személynek van tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint. Pl. egy házaspárnak van egy családi háza, ahol a férj tulajdoni hányada 1/2 és a feleség tulajdoni hányada is 1/2. Fontos, hogy a közös tulajdon esetén nem a dolog van megosztva a tulajdonostársak között, hanem a tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint. A tulajdonostársak csak közösen dönthetnek a tulajdonuk sorsáról. Ha valaki egy ingatlannak 1/2 arányban tulajdonosa, az nem jelenti azt is, hogy akkor az ingatlan felét használhatja is.

Mikor szükséges a használati megosztási szerződés?

A tulajdonosok köthetnek használati megosztási szerződést, amiben megállapodnak a tulajdoni hányaduk magánjellegű megosztásáról. Pl. ha egy banktól lakáscélú kölcsönt kívánunk igénybe venni osztatlan közös tulajdonú lakóingatlan vásárlásához, akkor a bank megköveteli tőlünk az általa előírt alakisági és tartalmi elemekkel rendelkező ügyvéd által ellnjegyzett használati megosztási szerződés benyújtását. Sőt, egy térképvázlat mellékelése is szükséges, amelyen az egyes tulajdonostársak által használt részek egyértelműen feltüntetésre kerülnek szöveges leírással. Ezt a mellékletet is minden tulajdonostársnak alá kell írnia.

Közös lónak túrós a háta, avagy elegem van a közösködésből

A közösködés nem könnyű dolog és gyakran vitához is vezet a tulajdonostársak között, ilyenkor célszerű a közös tulajdon megszüntetése.

A közös tulajdon megszüntetésének a legoptimálisabb megoldása, ha a felek peren kívül megegyeznek egymással. A megállapodáshoz ajánlott  ügyvéd igénybevétele, aki tudja koordinálni az egész megegyezési folyamatot, segít az egyezkedő tárgyalások lebonyolításában.

Ha nem sikerül a tulajdonostársaknak megállapodniuk, akkor marad a peres út. Azonban ebben az esetben fel kell készülni egy hosszadalmas, költségesebb eljárásra. Egy ilyen per 1-2 évig elhúzódhat elsőfokon, az eljárásért illetéket is kell fizetni. Sőt, ha a tulajdonostársaknak az ingatlan értékében sem sikerül megegyezniük, akkor igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelésével állapítja meg a bíróság az ingatlan értékét,amelyet a feleknek meg kell előlegezniük (kb. 80-120 e ft).

A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben-az eddigi bírói gyakorlat szerint- valamennyi tulajdonostársnak perben kellett állnia (ún. kényszerű pertársaság). De a jövőre nézve várható, hogy az ésszerű időben történő elbírálás érdekében mellőzhető lesz ez,ha:

• jogvita tárgya a jogközösségen belüli jogközösség felszámolása pl. házastársak tulajdoni hányad megváltása
• a közös tulajdon használatilag annyira megosztott, hogy a tulajdonjogból fakadó jogok gyakorlása, kötelezettsgek teljesítése elkülönülést biztosít.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja úgy ítélte meg, hogy nincs akadálya annak hogy a bíróság hiánypótlás kibocsátása nélkül a per tárgyalásába bocsátkozzon, amennyiben a keresetlevélből megállapítható, hogy a perindításának célja egy belső jogviszony rendezése és a bíróság döntése nem terjed ki a többi tulajdonostársra. De ha a per során kiderülne, hogy szükséges a többi tulajdonostárs perbevonása és a felperes a bíróság felhívása ellenére ennek nem tesz eleget, a pert megszüntetésének van helye.

Azonban ingatlan esetén a jelzálogjog jogosultjának perben állása szükséges függetlenül attól, hogy az ingatlan mekkora részét terheli.

A kereset elutasítására kerül sor, ha:

• nincs olyan megszüntetési mód, amely alkalmazható lenne 
• a tulajdonostárs a megszüntetésre vonatkozó alanyi jogát visszaélésszerűen gyakorolja
• a megszüntetés alkalmatlan időre esik (ezt a bíróság az eset körülményei alapján mérlegeli pl. nem kedvező ingatlanpiaci helyzet)

A keresetek kb. 1/10-e végződött kereset elutasításával, derül ki a Kúria joggyakorlat-elemző jelentéséből.  

A bíróság által elrendelhető megszüntetési módok

Kiemelendő, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a kereseti kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül, vagyis a bíróság a törvényben meghatározott sorrendben valamennyi megszüntetési módot hivatalból vizsgálja. Kivétel, ha valamelyik módozatot a felek egyhangúlag kérik vagy egyhangúlag tiltakoznak az alkalmazása ellen. Ilyenkor ezek a nyilatkozatok kötik a bíróságot.

A következőkben tekintsük át az alkalmazható módozatokat a közös tulajdon megszüntetésére. A törvényi sorrend betartása kötelező a bíróságnak a vizsgálat során.

I. A természetbeni megosztás

A bíróság elsődlegesen a fizikai megosztás lehetőségét mérlegeli. Az ingatlan természetbeni megosztását illetően egységes abban a bírósági gyakorlat, hogy csak jogerős közigazgatási engedély és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés foganatosítására alkalmas megosztási vázrajz megléte esetén kerülhet rá sor. Ezeket az igénylőnek kell beszereznie. 

II. Megfelelő ellenérték fejében a bíróság a másik/többi tulajdonostárs tulajdonába adja

Ez a megoldás tulajdonképpen egyenértékű az I. esettel. Ehhez a megosztási módhoz szükséges a másik/többi tulajdonostárs beleegyezése, kivéve ha az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit. Ilyenkor a megváltási árat a bíróság ítéletében állapítja meg. A megváltási árra vonatkozó teljesítőképesség igazolása az igényérvényesítés anyagi jogi feltétele, de a keresetlevélnek nem kelléke. ezért a teljesítőképesség vizsgálata az elsőfokú tárgyalás berekesztéséig történik meg, de mellőzhető például, ha a bíróság rendelkezik arról, hogy a meg nem fizetés esetére árverési értékesítést rendel el. A teljesítőképesség igazolása során nincs szükség biztosítékadására, hiszen nem bizonyítani, hanem csak valószínűsíteni kötelesek a felek, hogy meg tudják fizetni a megváltási árat. Igazolásra általában ügyvédi/bírói letétet, bankszámlakivonatot stb. fogad el a bíróság.

III. Társasházzá alakítás

Ez a módozat elenyésző számban merül fel. Megelőzi az árverést és megelőzheti a II. módozatot (megváltás) is. Megoszlik a joggyakorlat abban a tekintetben, hogy erre irányuló kereset szükséges, vagy viszontkereset alapján is dönthet erről a bíróság. Viszont abban egységes a joggyakorlat, hogy a társasház alapító okiratát az ítélet rendelkező részébe foglalják, illetve az igénylő félnek csatolnia kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges iratokat is. Amennyiben az ellenérdekű fél vitatná az alapító okirat tervezetét a bíróság igazságügyi szakértőt rendel ki.

Az ingatlan társasházzá alakítására csak akkor kerülhet sor, ha ennek a feltételei fennállnak. Bár az igaz, hogy az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja, de ennek a tervezetét az igénylő félnek be kell nyújtania a bíróság felé.

IV. Árverésen való értékesítés

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, akkor értékesíteni kell és a vételárat kell megosztani a tulajdonostársak között. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. Ebben az esetben is a legkisebb vételárat a bíróság ítéletében megállapítja és ezt a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg. Ha az egyik tulajdonos társ az ingatlanban lakik, akkor a bíróság az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy a részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít (ennek az értékcsökkentő hatását a bent maradó tulajdonostársnak kell viselnie).

Végezetül még megemlíteném a többlethasználati díjat. Egyes álláspontok szerint nem jár, ha az egyik fél önként hagyta el az ingatlant és csak abban az esetben követelhető, ha a bentlakó tulajdonostárs kizárta a használatból. Más álláspontok szerint ez nem befolyásolja a követelhetőségét. A többlethasználati díj összegét hasonló paraméterekkel rendelkező, felszereltségű, komfort fokozatú ingatlan bérleti díja alpján kell megállapítani.

Amennyiben közös tulajdon megszüntetésével kapcsoltban merült fel problémája várjuk irodánkba, ahol lehetőség nyílik ingatlanforgalmi igazságügyi szakértővel való együttműködésre is.