A munkavállaló kártérítési felelőssége -I. A felelősség általános szabályai

"A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható."

A fentiekből jól látszik, hogy a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján a munkaviszony során okozott kár esetén áll fenn a munkavállaló felelőssége. Egyéb jogviszonyok esetén (pl. vállalkozási szerződés, megbízási szerződés stb.) a Polgári Törvénykönyv szerinti felelősség szabályait kell alkalmazni.

Mit jelent az adott helyzetben elvárható magatartás? Egy olyan magatartás, amely a munkavállalónak nem róható fel. Ez azt jelenti, hogy eleget tett a munkaszerződés szerinti kötelezettségeinek, a munkáltató egyéb elvárásainak, ha szükséges, akkor a károk megelőzésének. A bírói gyakorlat szerint nem elegendő a munkáltatónak a hiányosságokat csak jelenteni, hanem a dolgozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzéseket, kisebb munkákat köteles elvégezni a munkavállaló. A kártérítés mértéke függ a felróhatóságtól és a munkavállaló szándékától (gondatlanságból vagy szándékosságból  követte el).

Kinek kell bizonyítania? A munkáltató köteles bizonyítani, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségét megszegte és nem az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsította. A munkáltatónak továbbá bizonyítania kell kár és a magatartás összefüggését, valamint a bekövetkezett kárát is.

Milyen mértékű lehet a kártérítés? A munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét nem haladhatja meg, azonban kollektív szerződés esetén a gondatlan károkozásnál ez nyolc havi távolléti díjra emelhető. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.

Nem kell megtéríteni azt a kárt: amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.