A ráépítés szabályai

Előfordulhat, hogy valaki más telkére építkezünk az általunk megvásárolt anyaggal. Az idegen ingatlanon történő építés szabályait a Ptk. tartalmazza a ráépítés címszó alatt. Mielőtt az építkezést megkezdenénk érdemes a föld tulajdonosával megállapodást kötnünk, amiben tisztázzuk, hogy a ráépítésünknek mi lesz a következménye (hogyan alakul a föld és az épület tulajdonjoga).

Ha ez a megállapodás elmaradna, akkor a Ptk. szerint kerül rendezésre a helyzet.  

Amennyiben a ráépítő úgy építkezett, hogy erre nem volt jogosult (de jóhiszemű igen), akkor az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg. Azonban a ráépítéssel a földtulajdonos gazdagodott, ezért ezt az értéket a ráépítőnek meg kell térítenie. Az is előfordulhat, hogy a földtulajdonos így már nem tart igényt a földjére, ilyenkor a bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a föld, illetve ha az megosztható, akkor a megfelelő rész megvásárlására.

Ha a ráépítő jogosult volt az építkezésre és a felek között nincs eltérő megállapodás, akkor föld és az épület értékének viszonyától függ a tulajdonszerzés. A ráépítő szerzi meg a föld vagy annak egy részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a föld értékét lényegesen meghaladja. De a földtulajdonos kérelmére a bíróság a ráépítő részére az épület tulajdonjogát is megállapíthatja, ilyenkor a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

A túlépítés szabályait kell alkalmazni a következő esetekben. Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy tudnia kellett, hogy a földtulajdonos tulajdonjogát ez sérti. Illetve ha a ráépítő az építkezést megkezdte és a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.  

Ha a ráépítést megelőzően inkább megállapodásban rendeznék a tulajdoni viszonyokat, forduljanak hozzám bizalommal! A vitákat mindig olcsóbb megelőzni.