A szerződés érvénytelensége

A felek célja egy szerződés megkötésekor, hogy a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatuk joghatást váltson ki. Ez azt jelenti, hogy az általuk megkötött szerződés által tényleges jogok és kötelezettségek jönnek létre. Azonban ezt a joghatást csak érvényesen létrejött szerződés tudja kiváltani. Érvényes a szerződés, ha a felek akaratának és a törvényi követelményeknek megfelelő nyilatkozat, illetve az elérni kívánt joghatás nem ütközik a jogrend tilalmába. Érvénytelen szerződésről csak létrejött szerződés esetében lehet beszélni.

A szerződés ún. konszenzuál szerződés, vagyis a szerződésen alapuló kötelem kölcsönös megegyezésen alapuló akarati jogviszony. A felek akaratának a másik fél által felismerhetően kell megfogalmazódnia és ezt közölni is kell. A szerződés létrejöttéhez a konszenzusnak a lényeges és bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekre kell kiterjednie. Ha a felek valamely lényeges kérdésben nem állapodnak meg, a szerződés nem jön létre (BH 409/2003). A bírói gyakorlat alapján lényeges tartalmi elemnek minősül, amit jogszabály az adott szerződés típus különös rendelkezései körében nevesít.  Ha a szerződés valamely lényeges eleme hibában szenved (akarati, nyilatkozati, joghatás), akkor nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Ezek a szerződések érvénytelenek. A hiba súlyosságát tekintve különbséget tehetünk ún. abszolút és relatív érvénytelenség között.

Az abszolút érvénytelenség esetén annyira súlyos hibáról van szó, hogy az érvénytelenség megállapításához nincs szükség külön eljárásra, a szerződés a törvény erejénél fogva érvénytelen a szerződés megkötésének időpontjától. Ez az ún. semmisség.

A relatív érvénytelenség esetén a szerződés attól függően válik érvénytelenné, hogy az arra jogosult megtámadja-e. Ilyenkor a bíróság állapítja meg az érvénytelenséget. Ez az ún. megtámadhatóság. Ebben az esetben az érvénytelenség csak akkor áll be, ha a jogosult az előírt határidőn belül eredményesen gyakorolja megtámadási jogát.

Az új Ptk. rendszerbe foglalja az érvénytelenségi okokat.

Akarati hibák: tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés

a célzott joghatás hibái: tilos szerződés, jóerkölcsbe ütköző szerződés, uzsorás szerződés, feltűnő értékaránytalanság, a fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége, fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége, fogyasztó joglemondó nyilatkozatának semmissége, tisztességtelen általános szerződési feltétel, tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben, lehetetlen szolgáltatás és érthetetlen, ellentmondó kikötés semmissége.  

Ezen okok közül megtámadási ok: tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, feltűnő értékaránytalanság és az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége. A többi érvénytelenségi ok semmisségi ok, amelyre bárki határidő nélkül hivatkozhat.

A Semmisség

Semmisség esetén a bíróság által hivatalból alkalmazott jogkövetkezmény: az ilyen ügyletre jogot alapítani nem lehet, a felek által célzott joghatások nem érhetőek el.

Megtámadhatóság esetén ezek a jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta.

Az új Ptk. kifejezetten kimondja, hogy a bíróságnak a semmisséget hivatalból észlelnie kell. a bíróság semmis szerződés teljesítésére, akkor sem kötelezhet, ha a felek egyike sem hivatkozik a semmisségi okra vagy mindketten annak figyelmen kívül hagyását kérik. Azonban a hivatali észlelés nem jelenti azt is, hogy a bíróság a jogkövetkezményeket is hivatalból alkalmazza.

Semmisség megállapítása iránti per:

megindításra jogosultak: jogi érdekkel rendelkező személy, valamint az jogosult, akit a törvény erre felhatalmaz (pl. hagyaték megnyílása után az örökösnek minősülő személy az örökhagyó által kötött szerződés érvénytelensége miatt). A tartási szerződés semmisségének megállapítását csak az kérheti, akinek ahhoz elismerhető jogi érdeke fűződik.

igényérvényesítési határidő: Változott a régi ptk.-hoz képest, amikor határidő nélkül lehetett a semmisségre hivatkozni (a bírói gyakorlatban megszorítással érvényesült), az új ptk-ban az elévülés és az elbirtoklás időbeli korlátai között van rá mód.

Megjegyezendő, hogy semmis szerződés esetén, amennyiben az más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, akkor arra a szerződésre átminősül, amennyiben az a felek feltehető szándékával nem ellentétes.

Megtámadhatóság

 Megtámadás iránti per:

A kereseti kérelemhez kötöttség a jogcím esetében is érvényesül. Vagyis a bíróság hivatalból nem vizsgálhat olyan megtámadási ok fennállását, amelyre a fél nem hivatkozott. Ez alól kivételt képez a tévedés és a közös téves feltevés vizsgálata.

Ha a fél a semmisségi és megtámadási okra is hivatkozik, a bíróság csak a semmisségi okra hivatkozás eredménytelensége esetén térhet át a fél által hivatkozott megtámadási okok vizsgálatára.

megindításra jogosultak: akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik

Megtámadás határideje: a szerződés megkötésétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül gyakorolható. Ez a határidő ún. elévülési jellegű, így vonatkoznak rá az elévülés nyugvásának szabályai.

A megtámadás a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül a bíróság előtt érvényesíthető. A megtámadásnak nincs külön alakszerűsége, azonban ha a jognyilatkozatra a Ptk. alakszerűséget írt elő, akkor ez a jognyilatkozat megtámadására is irányadó. Új a Ptk.-ban, hogy már nem ír elő kötelező megtámadási sorrendet, hanem a fél maga dönthet arról, hogy a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy rögtön a bíróság gyakorolja megtámadási jogát az 1 éves határidőn belül.

Megszűnik a megtámadás joga, ha a jogosult megerősíti a szerződési akaratát vagy lemond a megtámadási jogáról. Viszont az előbbiek feltétele, hogy a megtámadási határidő megnyílása után és a megtámadási ok ismeretében kell megtenni. a lemondásnak mindig egyértelműnek kell lennie és ki kell, hogy tűnjön belőle a lemondó szándék.