Az adók módjára behajtandó köztartozások esetén a végrehajtási eljárás ( végrehajtható okirat, inkasszó, ingatlan-végrehajtás)
A végrehajtási eljárásokra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) vonatkozik. Azonban más a helyzet, ha adók módjára behajtandó köztartozásunk van, mert ebben az esetben szigorúbb, adó jogszabályok szerint történik a végrehajtás (a Vht. pedig akkor alkalmazható, ha ezek az adó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek). A következőkben a fontosabb adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtási szabályait tekintem át, különös tekintettel a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez képest speciális szabályokra.
2018. január 1-től alapjaiban megváltozott az adózás rendjéről szóló jogszabály. Eddig az un. Art. (az adózás rendjéről szóló törvény) szabályozta a végrehajtást is, a változás folytán viszont több új jogszabály született. A 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) szól az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásról, a 2017. évi CLI. törvény (Air) az adóigazgatási rendtartás szabályait tartalmazza és a 2016. évi CL. törvény (Akr.) az általános közigazgatási rendtartás szabályait foglalja magában. Ezekhez a jogszabályokhoz jön kiegészítésként a Vht, amennyiben a fenti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek.
Milyen tartozásokat hajt be a NAV?
- adó, költségvetési támogatás
- adó- visszaigénylés, -visszatérítés
- állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése
- adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása
- önkormányzatokat megillető helyi adó, gépjárműadó (ha tv. vagy korm. rend. nem utalja más hatóság körébe)
- általános közigazgatási rendtartás alapján a végrehajtás tekintetében a hatáskörébe tartozó kötelezettségek
Egy végrehajtási eljárás megindításához szükség van végrehajtható okiratra. Ebben a tekintetben az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtás esetén az Avt. 29. § taxatíve (vagyis kimerítően mindet) felsorolja, hogy mi minősül végrehajtható okiratnak. A felsorolásból néhány a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés; az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás; adóhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerősen jóváhagyott egyezség, bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, bírósági eljárási illeték tárgyában kiküldött bírósági megkeresés és értesítés; az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése stb.
A fentiek végrehajtásához külön intézkedésre nincs szükség!
Fontos, hogy a tartozásnak lejárt esedékességűnek kell lennie, mert csak akkor indulhat meg a végrehajtás.
Kézbesítési vélelem:
Végrehajtás során a kézbesítési vélelemnek azért van jelentősége, mert úgy állnak be a joghatások, hogy az érintett nem is találkozott az erről szóló értesítéssel. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtás esetén az adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltát követően az internetes honlapján 15 napra közzéteszi a címzett adóazonosító jelét/adószámát, az érintett ügyirat számát, az internetes honlapon közzététel dátumát, és egy telefonszámot, amelyen az irat átvételével kapcsolatban tájékozódhat az érintett. (Postai kézbesítés esetén)
Ha elektronikus úton kézbesítette az adóhatóság az iratot, akkor a kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezéstől 5. napon áll be a kézbesítési vélelem.
Érdemes átvenni az iratokat, mert jogorvoslattal könnyebb élni még időben!
Mi az az INKASSZÓ?
Ha az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban az adós bankszámlával is rendelkezik a hatóság átutalási megbízással indítja meg a végrehajtást, mert így számára a követelés kielégítése gyorsabban megy. Ilyenkor elsősorban a végrehajtó által megjelölt bankszámlát veszik figyelembe, de ha ez nem fedezi a teljes követelést a végrehajtó további intézkedés nélkül kiterjeszti az általa kezelt további fizetési számlákra is. (Addig terjeszti ki további számlákra, amíg követelés teljes összegét be tudja hajtani.) Az inkasszó alatt álló számla tulajdonképpen zárolva van.
Az inkasszó alá vonható bankszámlák sorrendje a következő:
- pénzforgalmi számlán kezelt összeg
- pénzforgalmi számlán betéti szerződés alapján kezelt összeg
- a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott bankszámla szerződés alapján kezelt összeg (ha nem az 1. pont szerinti)
- betéti szerződés alapján elhelyezett összeg
- takarékbetét- szerződés alapján elhelyezett összeg
Ha több számlatulajdonos van, akkor is bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében a teljes összeg végrehajtás alá vonható! A nem adós számlatulajdonos végrehajtási igénypert indíthat a végrehajtást kérő ellen az őt megillető pénzösszeg visszafizetésére.
Ingatlan-végrehajtás az adó végrehajtási eljárásban:
Itt nem érvényesül az egyes végrehajtási cselekmények kötelező sorrendisége (megjegyzem, hogy nem adóhatóság általi foganatosítandó végrehajtási eljárásnál is kérheti a végrehajtás kérő az ingatlan lefoglalását, ha rövid időn belül a munkabérből nem lehetne behajtani a tartozást).
Nincs helye ingatlan-végrehajtásnak a természetes személy, egyéni vállalkozó adós, a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetén, ha a tartozás összege 500.000,- Ft alatti.