Elállás vagy felmondás?

Előfordulhat, hogy szerződést kötünk valakivel, de a szerződés ellenére mégsem teljesíti a pénzfizetési kötelezettségét.

Tekintsük át a szerződéstől való elállás és a szerződés felmondásának szabályait, különbségeit.

Elállási jog 

Ha a késedelembe esés után a teljesítést már nem igényeljük, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén elállhatunk a szerződéstől. A másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolható, amely a szerződést felbontja. Ez egy egyoldalú nyilatkozat-nem kell a másik félnek elfogadnia-a jelenlévők között a közléssel rögtön, míg távollévők között a címzethez való megérkezésével hatályosul. Az elállási nyilatkozatnak egyértelműnek, határozottnak kell lennie, vagyis ki kell belőle derülnie, hogy elállunk az adott szerződéstől, nem elég célozgatni rá. Az elállás a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg a szerződést. A már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vissza kell állítani az eredeti állapotot, ha még ez lehetséges.

Az elállási jog csak a késedelem időtartama alatt gyakorolható, vagyis a teljesítés felajánlásáig, a teljesítés elfogadásáig gyakorolhatjuk. Ha a jogosult nem élt az elállási jogával, átvette a teljesítést, akkor ezzel a szerződés végbement.

Felmondás

A szerződés felmondása a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, így a felmondás időpontjáig teljesíteni kell a szerződést, vagyis az addig nyújtott szolgáltatásokért jár az ellenszolgáltatás. A felmondás is egyoldalú jognyilatkozat és a másik fél elfogadására nincs szükség, a közlésére ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az elállási jognál.

Csak akkor gyakorolható az elállási jog és a felmondás is, ha jogszabály vagy maga a szerződés erre feljogosítja a felet. Ha úgy mond fel valaki egy szerződést, hogy arra nem volt jogalapja, akkor a jogellenes felmondást a bíróság szerződésszegésnek minősítheti és a másik fél akár kártérítést is követelhet. 

kép:pixabay.com