Kellékszavatosság, termékszavatosság, termékfelelősség elhatárolása
A kellékszavatosság, termékszavatosság, termékfelelősség fogalmakat mindenki ismeri. De vajon mindenki pontosan el is tudja őket határolni, hogy melyik mit jelent? A következőkben tisztázzuk a három fogalom pontos jelentését.
Mind három fogalom a megvásárolt termék hibájával kapcsolatos igény érvényesítésére szolgál. A kellékszavatosság és a termékszavatosság egy termék hibája miatt érvényesíthető. A két igény párhuzamosan létezik egymás mellett és a fogyasztó választhat, hogy az igényét a termékkel kapcsolatban a kereskedővel vagy a gyártóval szemben érvényesíti. De az is járható út, ha a fogyasztó a gyártóval szembeni sikertelen igényérvényesítést követően a kereskedővel szemben a kellékszavatosság alapján érvényesíti igényét. Tehát a kellékszavatosság és a termékszavatosság hasonló fogalmak, csak a kötelezett személye más. Még a kellékszavatosság esetében a fogyasztó a vele szerződő vállalkozással szemben érvényesíti igényét, addig a termékszavatosság esetén egy harmadik fél lesz a kötelezett, a gyártó. Gyártónak tekintendő az előállító, vagy aki önmagát a terméken névvel, védjegyével, egyéb megkülönböztető jelzéssel gyártónak tünteti fel. Gyártónak minősül a forgalmazó is.
A termékfelelősség esetén is hibás a termék (csak ingóra értendő), de ez a hiba akár valaki halálát, sérülését, egészségkárosodását okozta; vagy más dologban okozott kárt. Tehát termékfelelősség esetén a termék hibája miatt valamilyen kár is bekövetkezett. Ilyenkor a termék gyártója tartozik felelősséggel.
Hangsúlyozandó, hogy egy termék akkor is lehet hibás, ha kifogástalanul működik, de a termék tulajdonságairól a fogyasztót nem a valóságnak megfelelően tájékoztatták. Pl. a gyártó által adott leírásban működés közben három színűen világít a termék, de a mi termékünk semmit nem csinál.
A következőkben tekintsük át egyenként a fenti fogalmakat. Mikor, hogyan, meddig, kivel szemben tudunk az igényünknek érvényt szerezni?
KELLÉKSZAVATOSSÁG
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik, mondja ki a Ptk. Ez azt jelenti, ha vásárolok egy terméket, akkor ki kell fizetnem az árát, de a terméknek viszont rendelkeznie kell azon tulajdonságokkal, amiket ígértek. nem elegendő, hogy csak működik, ha ezen felüli tulajdonságokat is tartalmazott a leírás. Ezzel a jogommal, akkor élhetek, ha a teljesítés időpontjában (a vásárláskor) a termék nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Fontos, hogy a szerződéskötés időpontjában (vásárláskor) nem ismerheti a vásárló ezt a hibát! Ha a termékre rá van írva, hogy 10%-kal olcsóbb, mert nem világít, vagy a ruha ki van szakadva a vállánál, akkor ezért a hibáért nem reklamálhatunk.
Amennyiben fogyasztói szerződésről van szó (egy kereskedőtől vásároltunk) a vásárlástól 6 hónapig vélelmezni kell, hogy a hiba már a vásárlás pillanatában is megvolt. Kivétel, ha a hiba a termék természetével vagy jellegével összeegyeztethetetlen. Vagyis, ha egyértelműen látszik, hogy a fogyasztónál esett hiba a terméken. Itt is érvényes, ha a vásárláskor a kereskedő a hibára felhívta a figyelmünket, akkor nem reklamálhatunk.
A hibát a felfedezést követően késedelem nélkül közölnünk kell az eladóval. Fogyasztói szerződés esetén ennek 2 hónapon belül kell eleget tennünk.
Az igényünk a vásárlástól (teljesítéstől: amikor a terméket a birtokunkba adták) egy év alatt elévül. Fogyasztó szerződések esetén az elévülés két év. Amennyiben a fogyasztói szerződéssel használt dolgot vásárolunk, akkor két évnél rövidebb elévülési időben is megállapodhatunk, de ez egy évnél rövidebb idő nem lehet.
A kellékszavatossághoz kapcsolódóan még meg kell említeni a jótállást. Vannak olyan tartós használati cikkek, amelynél az eladó köteles jótállást vállalni. A kötelező jótállás a kellékszavatossághoz képest a vásárlónak egy többlet jogosultsága, igénye. Ebben az esetben egy évig vélelmezni kell, hogy a hiba a vásárláskor megvolt. Amennyiben ezzel az eladó nem ért egyet, akkor neki kell az ellenkezőjét bizonyítania.
A jótállást az eladó vállalhat önkéntesen is, tehát annak ellenére, hogy ezt számára jogszabály nem írja elő.
A termék hibája esetén a fogyasztó közvetlen a gyártótól követelheti, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki.
A hibát késedelem nélkül közölni kell a gyártóval (2 hónapon belül). A gyártót a termék forgalomba hozatalától terheli termékszavatosság két évig. A határidő jogvesztő.
Amennyiben a terméknek a termékszavatossági határidőn belül új tulajdonosa lenne, ez az új tulajdonos is érvényesítheti igényét a gyártóval szemben.
A gyártó mentesül a felelősség alól, ha a következőket bizonyítani tudja:
- a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
- a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető;
- a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
TERMÉKFELELŐSSÉG
A fentiektől ez annyiban tér el, hogy ebben az esetben nem elegendő, hogy a termék hibás, hanem ez a hiba a fogyasztónak valamilyen kárt is okozott (un. termékkár).
Egy kis történeti érdekesség: A gyártó felelőssége először 1916-ban jelent meg egy amerikai esküdtszék által hozott ítéletben. Egy férfi autójával balesetet szenvedett és kártérítésért beperelte az autót gyártó társaságot, mert a kerékfelfüggesztésének hibája okozta a balesetet. Ez az ítélet kimondta, hogy a hibás konstrukció miatt, csak a gyártó lehet felelős.
A Ptk. szerint a termék által okozott kár (termékkár) a következő lehet:
- valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár;
- a hibás termék által más dolgokban okozott kár, a kár bekövetkeztekor 500 eurónak MNB hivatalos árfolyama szerinti forintösszegnél nagyobb összegű kár (kb. 160.500 Ft), a károsodott a dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
A termék hibás: ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.
A hibát a károsultnak kell bizonyítania.
A gyártó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja:
- a terméket nem hozta forgalomba;
- a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta;
- a termék a forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, a hiba oka később keletkezett;
- a forgalomba hozatal időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető (gyógyszer gyártóra nem alkalmazható, ha a gyógyszer előírás szerint alkalmazták) ;
- a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
A Ptk. külön mentesülési okokat határoz meg alapanyag vagy résztermék gyártója esetén.
A gyártó nem mentesülhet a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. (Ettől függetlenül a gyártó majd érvényesítheti a harmadik személlyel szemben az igényét.)
A gyártó felelőssége, korlátozása semmis.
Ezeket az igényeket három éven belül lehet érvényesíteni, azt követően elévül. a forgalomba hozatalt követő tíz év elteltével jogvesztő a határidő.
Összefoglalva:
A kellékszavatosság és a termékszavatosság egy termék hibája miatt érvényesíthető igények. A kellékszavatosságot az eladóval szemben, a termékszavatosságot a gyártóval szemben lehet érvényesíteni. Ha egy termék hibája a Ptk.-ban meghatározott un. termékkárt idézi elő, ebben az esetben a termékfelelősség iránti igényünket a gyártóval szemben tudjuk érvényesíteni.