Mielőtt bérleti szerződést kötne...

Mielőtt egy lakást bérbe vennénk, van néhány fontosabb pont, amit érdemes tisztázni. Könnyebb és olcsóbb előre körbejárni a lényeges kérdéseket, mint később érvényesíteni az ebből eredő kárunkat.

Nagyon fontos, hogy a bérbeadó milyen jogcímen jogosult az ingatlan bérbeadására (az ingatlan hasznosítására). Lehet, hogy a tulajdonos, vagy az ingatlanon haszonélvezeti joggal rendelkezik, de az is előfordulhat, hogy ő maga is egy bérlő. Minden esetben kérjük meg a bérbeadót, hogy igazolja számunkra az ingatlan hasznosítására feljogosító jogcímét. Amennyiben jogosultsága az ingatlannyilvántartásban szerepel, akkor egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lappal (régebbit azért nem szabad elfogadni, mert az már nem biztos, hogy a tényleges állapotot tükrözi). Ha a tulajdoni lapon nem szerepel a jogcíme, akkor az ingatlan tulajdonosával fennálló szerződését mutassa be számunkra. De ebben az esetben is ellenőrizzük, hogy valóban az ingatlan tulajdonosa a szerződő fél. Bérlő bérbeadó esetén a tulajdonossal kötött bérleti szerződésében szerepelnie kell, hogy jogosult az ingatlan bérbeadására, ha ez nem szerepel, akkor a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát be kell szerezni. 

Szintén nagyon lényeges, hogy a bérleti szerződést írásba kell foglalni! Ezt a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (amit röviden Lakástörvényként emlegetünk) 2.§ (5) bekezdése mondja ki: "A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges."  A szóban kötött bérleti szerződés semmis, ami azt jelenti, hogy az abból származó jogokat és kötelezettségeket nem lehet érvényesíteni a másik féllel szemben. Egyébként az írásbeliség mindkét fél érdekét szolgálja, hiszen így nyílik lehetőség a feltételek pontos meghatározására, rögzítésére. Mindenképpen ajánlott, hogy a szerződést legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják a felek, ami azt jelenti, hogy az okirat végén két tanú vagy ügyvédi ellenjegyzés szerepel.

A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. Rendeltetésszerűnek tekintendő a lakás, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezései üzemképesek. (Pl. fűthető, az ablakok jól zárnak, a víz folyik a csapokból, működik a klíma (ha klímás az ingatlan) stb.) Megállapodhatnak a felek abban is, hogy majd a bérlő teszi a lakást rendeltetésszerűvé és ellátja a komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel, azonban ilyenkor nagyon fontos, hogy a költségek megtérítésében, feltételeiben meg kell egymással állapodni. Amennyiben a bérlő átvállalt a bérbeadótól költségeket, akkor  tisztázni szükséges, hogy ezért milyen mértékű lakásbérmérséklésre tarthat igényt. A bérlő a bérbeadótól csak az igazolt költségeit igényelheti.

A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot évente legalább egy alkalommal ellenőrizheti, de a szerződésben ennél többszöri alkalomban is megállapodhatnak a felek. A bérbeadó ellenőrzési jogát érdemes biztosítani rendszeresen, hiszen így tudja figyelemmel kísérni az ingatlan állapotát, a szükséges munkálatokat elvégezni. 

Érdemes a szerződésben megállapodni arról, hogy a lakással kapcsolatos munkálatok melyik felet terhelik. Külön megállapodás nélkül a karbantartási, felújítási munkálatok a bérlő költsége, míg a pótlások, cserék a bérbeadót terhelik.

Végezetül a kaucióról (óvadék) is érdemes tudni, hogy a bérbeadó legfeljebb három havi bérleti díjat kérhet. A szerződésben rögzítsük a kaució sorsát, hogy milyen esetekben tarthatja meg a bérbeadó és mikor jár vissza a bérlőnek.

A bérleti szerződés szakszerű elkészítése nagyon fontos, mert későbbi jogvitáknál a szerződés alapján tudunk jogainknak érvényt szerezni. Bérleti szerződésével forduljon hozzám bizalommal!